Mikor beszélhetünk sikkasztásról?

A Btk. 372. § szerint, aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el. Ennek büntetése alapesetben 2 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető, de beszélhetünk halmozott sikkasztásról, amely az elkövetési érték függvényében akár 5-10 éves börtönbüntetéssel is sújtható.

Habár a törvény meglepően egyértelműen fogalmaz – legalább más jogszabályokhoz mérten –, sokan azonban ennek ellenére sem igazán értik a sikkasztás lényegét, éppen ezért ezt most néhány gyakorlati példával szeretnénk érzékeltetni.

Sikkasztás a gyakorlatban

Sikkasztásnak nevezzük azt, ha:

  • egy cégvezető vagy annak tulajdonosa a befolyt bevételt nem fizeti be közvetlenül a cég közös pénztárába, hanem adózás nélkül saját célokra használja fel azt;
  • egy utazásokat vagy nyaralásokat szervező vállalkozó illetéktelenül eltulajdonítja a jelentkező részvételi díját úgy, hogy ők semmit sem kaptak a pénzükért;
  • egy anyagbeszerző a megszűnt munkaviszony ellenére sem számol el a birtokába került, de volt cége birtokában lévő szerszámokkal vagy eszközökkel, hanem értékesíti azokat;
  • egy cég alkalmazottja a lízingelt vagy megvásárolt járművet a cégvezető vagy a tulajdonos tudta nélkül eladja;
  • egy magánszemély a rábízott ingóságokat, gépjárművet, értéktárgyakat és egyebeket a tulajdonos hozzájárulás anélkül eladja;
  • egy kisiparos a megrendelőtől átvett anyagot más számára továbbadja;
  • egy árufuvarozó személy a kiszállításra átvett terméket eltulajdonítja;
  • egy személyi fuvarozó, avagy taxis az utas által a járműben hagyott értéktárgyat eltulajdonítja és a sort még nagyon sokáig lehetne folytatni.

A sikkasztás kapcsán a legfontosabb kritérium, hogy ezt a típusú bűncselekményt minden esetben csak és kizárólag szándékosan követhetjük el. Egy sikkasztás tettese és társ-tettese azonban kizárólag olyan személyek lehetnek, akire az adott dolgot ténylegesen is rábízták, ami alatt azt értjük, hogy a birtoklás jogának hosszabb vagy rövidebb időre történt átengedéséről van szó. Valaminek a pillanatnyi őrizete, illetve az arra való felkérés nem tekinthető tényleges rábízásnak, tehát az átadott dolog eltulajdonítása esetén e sikkasztás megállapításának nincs helye. Egy sikkasztáshoz kapcsolódó elkövetési tárgy mindig csak olyan dolog lehet, amely nem állt eleve az ő birtokában, ezáltal korábban más tulajdona volt, hiszen a bűncselekmény saját, sőt közös tulajdonban lévő dolog esetében sem valósulhat meg.

A sikkasztás megvalósítható jogtalan eltulajdonítással vagy sajátjaként való rendelkezéssel is. Jogtalan eltulajdonításról akkor beszélünk, ha az adott dolog felett valaki véglegesen elbitorolja a tulajdonosi jogokat. Sajátjaként rendelkezés esetén pedig egy olyan dologgal való rendelkezést értünk, amelynek joga a gyakorlatban csak és kizárólag a tulajdonost illeti meg. Sikkasztani csak és kizárólag ingó dolgokat lehet, ingatlant viszont soha. Amennyiben a sikkasztás sértettje egy hozzátartozó, abban az esetben a személyi vagyont károsító sikkasztót legfeljebb csak magánindítványra lehet megbüntetni. A lopást és a sikkasztást rendszerint az különbözteti meg egymástól, hogy míg a sikkasztáskor az elkövető látszólag jogszerűen fér hozzá bizonyos dolgokhoz, addig lopáskor jogtalanul szerzi meg azt.

Sikkasztáskor mindig minősítő körülmények tekinthető az üzletszerű elkövetés ténye! Az üzletszerű sikkasztás egy olyan bűncselekmény, amelynek során valakiről bebizonyosodik, hogy folyamatosan hasonló jellegű bűncselekmények elkövetésével igyekszik rendszeres haszonszerzésre. Sikkasztással hasonló jellegű bűncselekmény az üzletszerű elkövetés példájára a lopás, a csalás, a rablás, a kifosztás, a zsarolás, az orgazdaság, valamint a készpénzt helyettesítő fizetőeszközzel való visszaélés is.

Mikor nem beszélhetünk sikkasztásról?

Nem beszélhetünk sikkasztáskor, amikor:

  • egy eltulajdonított dolog elvételre, elvitelre vagy elszállításra kerül;
  • egy tulajdonostárs a közös tulajdont sajátítja el;
  • olyan dolog kerül értékesítésre, amelynek során nem történt meg a teljes vételár kifizetésre, hiszen a részletre való vásárlással a tulajdonjog nem száll át automatikusan;
  • valaki egy más tulajdonában lévő ingóságot rábízás nélkül a birtokába vesz, majd eldobja azt;
  • valaki egy jogszerűen magánál tartott pénzösszeggel vagy ingósággal mindössze késedelmesen számol el;
  • a bizományi szerződésbe beleírt vételárhoz képest alacsonyabb áron kerül értékesítésre az áru;
  • a megtekintésre vagy kipróbálásra átadott vagyontárgy eltulajdonításra kerül – hiszen ezt hívjuk lopásnak;
  • egy valaki által korábban eladott dolgot, például autót úgy vesz vissza, hogy kipróbálásra elkéri, majd elhajt vele, eltulajdonítja – hiszen ezt nevezzük csalásnak.

További BTK ügyek, és büntetőjog az ugyvedipraxis.hu oldalon találhatóak.

Kategória: Életmód | Címkék: