V. kerület – Lipótváros

Mikor a XI. században az V. kerület megalapult, kezdetben csupán kereskedő-településként funkcionált, majd a század végén falat vontak a terület köré, melyen három kapun keresztül lehetett átjutni. A fal a mai Kiskörút mentén állott, a rajta való áthaladást pedig a Váci-, a Hatvani-, és a Kecskeméti Kapu biztosította. A tatárjárás során lakói a nagytemplomba menekültek – ami napjainkban a Belvárosi Plébániatemplom –, megkönnyítve ezzel a tatárok dolgát, akik felkoncolták az egybetömörült népet, a várost pedig porig égették.

A település apránként éledt újjá. Mátyás király trónra kerülése jelentett a város számára tetemes változást, uralkodásának köszönhetően 1470-ben a település szabad királyi város rangot kapott. A Buda váráért vívott harc során odaveszett a város egész népe. Az 1770-es évekig csupán szerb és görög, valamint túlnyomó részben német telepesek lakták a romokat, majd 1773-ban megválasztották az első pesti polgármestert. A század végére apránként lebontották a város köré épített falat, mert a fejlődésnek köszönhetően, időközben túlterjedt a település határa a falon kívülre. Ami egykoron a falon belül volt, a Lipótváros, más néven Belváros elnevezést kapta, emellett létrejött Teréz-, Ferenc-, és Józsefváros.

Ezt követően a település élete felpezsdült: sorra épültek a paloták, 1825 novemberében megalapították a Magyar Tudományos Akadémiát, és kezdetét vette a Lánchíd, a Magyar Nemzeti Múzeum, valamint a Nemzeti Színház építése. Tizenhárom évvel később a Pest árvíz alá került, ami tetemes károkat okozott. Majd 1848. március 15-én forradalom tört ki, minek hatására az osztrákok bevették Pest-Budát – amit a ’48 júliusában megalapult Országgyűlés Magyarország fővárosának nevezett ki –. A kiegyezést követően összevonták Pestet Budával és Óbudával, s Pest-Budát azóta Budapestként jegyzik, továbbá ezzel egyidejűleg grandiózus városrendezési program megvalósításába kezdtek, ami visszaköszön a mai belváros látképén. Szórakozóhelyeket hoztak létre, megépítették az a Szabadság- és az Erzsébet hidat, a Duna-korzót, továbbá az Andrássy- és a Váci utat. Utóbbi a főváros legelegánsabb sétálóutcája napjainkban is.

Látnivalók az 5. kerületben

A Magyar Országgyűlés és az Országgyűlési Könyvtár az Országházban kapott helyet, melyet Parlamentként is emlegetünk. A Kossuth Lajos téri épületben tekinthetők meg a palást kivételével a koronázási ékszerek, és a szent korona is.

Az egykori Tőzsdepalota adott otthont a Magyar Televíziónak 52 esztendeig, míg 2009. június 30-án áthelyezték a székházat.
Hazánk központi jegybankja a Magyar Nemzeti Bank.
A Néprajzi Múzeum a Parlamenttel szemközt álló épület, mely a magyar nép hagyományait, és kultúráját őrzi.

Budapest egyik leglátogatottabb kulturális nevezetessége a Szent István Bazilika, mely falai a magyar államalapítónak, és egyben névadójának megmaradt jobb kezét rejtik.

A Báthory és Hold utca kereszteződésében végezték ki Batthyány Lajost, 1849. október 6-án. Ezen sarkon áll a Batthyány-örökmécses, ezzel tisztelegve az ország első független miniszterelnöke előtt.
Valamint ebben a kerületben található a legfelsőbb Bíróság is.