IX. kerület – Ferencváros

Egészen a XVIII. századig csak majorságok voltak fellelhetők a mai IX. kerület, Ferencváros területén. A század végén I. Ferenc trónra lépésének tiszteletére a térség a Ferencváros nevet kapta. Kialakult egy kisebb kertes rész, amint aztán egy dunai árvíz elmosott 1799-ben. Majd’ negyven évvel később újabb árvíz sújtotta az akkorra már nagyjából újfent kiépült, több mint 500 épületes térséget.

Okulva az előző két esetből, a házak újjáépítése során vályog helyett téglát használtak, az alacsonyan fekvő részeket feltöltötték, a part mentén pedig gátat húztak fel. Rohamléptekben zajlott az iparosodás a XIX. század derekán, amikor is malmokat létesítettek, áttelepítették ide a legnagyobb vágóhidat, és a parton közraktárak építettek, a századfordulón pedig Vásár Csarnokot húztak fel. Ebben az időben a későbbi Mária Valéria-lakótelep helyén rendeztek lófuttatásokat az 1840-es években, a II. világháború előtt katonai lőtérként használták, a lezárás után pedig kórházi barakkoknak adott otthont. A XX. században apránként kitelepítették a lakótelep lakóit, elbontották épületeit, s létrehozták a József Attila lakótelepet, ami miként a Gubacsidűlő is, napjainkban Ferencváros részegységét képezi.

Látnivalók Ferencvárosban

A Ferencvárosi Torna Club 1899-ben alapult, melynek az Üllői úton épült meg futballstadionja. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem 1969-2000-ig működött ezen a néven, mikor is összevonták a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Orvostovábbképző- és Egészségügyi Főiskolai karával, valamint a Magyar Testnevelési Egyetemmel, amiket innentől kezdve Semmelweis Egyetemként jegyeznek. Ybl Miklós tervei alapján a Budapesti Corvinus Egyetem az 1800-as évek végén készült el, majd 1970-ben Makk Károly tervei alapján átalakították.

A Holokauszt Emlékközpont 2004. április 16-án nyitotta meg kapuit. Tárlata élményközpontú, interaktív állandó- és időszakos kiállításoknak ad otthont, valamint kávéház és könyvesbolt is található az épületben.
Budapest első polgármesterének köszönhetően az 1800-as évek végén megépült a Vásár Csarnok, mely 1977-ben műemlékké nyilvánítottak. Az épület napjainkban is eredeti rendeltetése szerint funkcionál.

A Nemzeti Színház szomszédságában hozták létre a Művészetek Palotáját, ahol a zene, a vizuális- és színművészet otthonra talált. Ez a nagyszabású kulturális létesítmény 2005. március 14-e óta látogatható, ahol a külön kiállító-, színház- és hangversenytermeknek köszönhetően változatos programot állíthat össze egy műkedvelő.

Kategória: Budapesti Kerületek | Címkék: ,