A budai hegyek elit kerülete

Budapest II. kerületének története szinte egybefügg az ember történetével, hiszen Pesthidegkút mellett találták az egyik legkorábbi magyarországi neander-völgyi ember maradványait. Az V. századig a római korból származó emlékeket is őriz ez a terület, melyen az Árpád-kortól kezdődően több, kisebb település alakult ki.

A XV. században az udvar vadászhelyéül szolgált, de a tatárjárás, majd Buda török kézre jutása alapvetően átalakította a mai II. kerület képét. Ugyanakkor a török építészet olyan emlékei, mint a Császár-, vagy a Király-fürdő, illetve Gül Baba türbéje ma a kerület látványosságai közé tartoznak. Az itteni melegvizű források után kapta nevét Felhévíz városrész.

Komoly átalakítások, és felújítások kezdődtek a XVIII. században, többek között a budai hegyek egyes kirándulóhelyei. Itt található a Hármashatár-hegy, és a Nagy-Hárs-hegy, és a Budai Tájvédelmi Körzet nagy része. Végleges képét a XVIII. század végén kapta, amikor Budapest számos pontján történtek szabályozások. A terület szinte teljesen beépült, a második világháború eseményei után Budapest egyik népszerű kertvárosa lett.

Itt élt Nagy Imre miniszterelnök, és Mansfeld Péter, a Széna tér pedig a forradalom egyik ismert és jelentős ellenállási pontja volt.

Ma ez a legdrágább kerületek közé tartozik, és komoly külföldi népesség él itt. Több nagykövetség és konzulátus található a II. kerületben, emellett idegennyelvű (angol, francia, amerikai, osztrák) iskolák is létesültek. A fő közlekedési csomópontja a Moszkva tér, ahonnan a 2-es metróval, illetve a 4-es és 6-os villamosokkal a belváros, a 61-es villamossal és több busszal a magasabban fekvő városrészek, illetve a Fogaskerekű vasút (60-as jelzéssel) érhető el.

Aki kikapcsolódásra vágyik, számos lehetősége van kirándulni a budai hegyekben, olyan látnivalókkal, mint a Szemlő-hegyi-barlang, vagy a Pál-völgyi-cseppkőbarlang. A Széna tértől nem messze található a Millenáris, amely nem csupán a kerület, hanem a város egyik kulturális központja.